"Holiskezdjem"???Fogalmam sincs, mert annyi minden történt hogy nem tudom mindet leírni, főleg nem egyszerre:-) Először is olyan gyorsan elrepült, hihetetlen hogy már ennyi idősek a fiúk, másrészről meg néha úgy éreztem nagyon lassan ment az idő,...úgy látszik a terhesség és gyereknevelés már csak ilyen.
Imádjuk a fiúkat, nem tudunk betelni velük, minden nap egy újabb csoda és kihívás egyben.
Evés
A legfőbb hír, hogy kizárólag anyatejet kapnak és nagyon szépen fejlődnek. Az egy hónapos kontroll szerint mindketten 1200grammot híztak a hazaérkezési súlyukhoz képest. Én megkérdeztem, hogy ez jó-e, mire a válasz az volt, hogy fele is elég lenne. Persze nagy éhenkórászok ám, nagyon sokat esznek, főleg Áron és sokkal gyorsabban is mint Soma. Ő a mi kis gyorsevőbajnokunk:-)
A kórházban amíg nem volt tejem (hiába szopiztak) kaptak cukros vizet, mert nagyon éhesek voltam már szegénykéim és sírtak persze, és amikor már az sem volt elég akkor pár nap után tápszert is. Szerencsére Feriéknek elég jól sikerült a tejfakasztó és onnantól nem volt probléma. Igaz amikor hazajöttünk a kórházból vettünk tápszert a biztonság kedvéért, és mindig csináltuk is etetéskor hátha kell kis pótlás, de 90%-ban mindig a csapban kötött ki, mert vagy nem akarták megenni, vagy elég volt az anyatej nekik.
Ja, minden etetés előtt és után mérjük őket, és füzetben folyamatosan vezetjük ami elég macerás főleg nekik, de már megszokták, nekünk pedig könnyebb viszonyítani, hogy eleget ettek-e. Ugyanis az első hetekben még 20 perc szopizás után is úgy látszott, hogy éhesek maradtak mert folyamatosan kerestek és ették az öklüket, főleg Áron, de kiderült csak olyan erős a szopóreflexe. Ilyenkor kapja meg a cumit.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése